Építkezés előtt gyakran felmerül a kérdés, hogy szükség van-e építési engedélyre. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mikor van szükség építési engedélyre és mikor elegendő az egyszerű bejelentés, valamint milyen kivételek vannak a szabály alól.

Építési engedély vagy egyszerű bejelentés?

Általában egy tervezett épület megépítéséhez az Építéshatóság által elfogadott építési engedélyre van szükség. Ennek alapján az építési e-naplóban kell rögzíteni a kivitelezés folyamatát, majd az elkészült épületre használatbavételi engedélyt kell kérni. Csak ezt követően lehet az épületet a hivatalos földhivatali térképre felvezetni és a tervezett rendeltetésének megfelelően használni. Azonban ez nem minden esetben ilyen egyszerű, mert sokkal bonyolultabb helyzetek is előfordulhatnak.

A jogalkotó különválasztotta a lakóépületeket az egyéb épületektől, és ezek esetében bevezették az egyszerű bejelentés fogalmát.

 Kapcsolódó kormányzati rendelet: https://njt.hu/jogszabaly/2016-155-20-22

1. Minden egyszerű bejelentés lakóépület, de nem minden lakóépület egyszerű bejelentés

Családi ház, lapos tetős, egy szintes, előtte parkoló fehér autóval.

1. Saját családi ház

Ha saját lakhatás céljára készül a családi ház, akkor egyszerű bejelentést kell tenni és építési e-naplót készenlétbe helyeztetni. A kivitelezés folyamatát azonban nem kell lejegyezni.

Az elkészült családi házról az Építéshatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, nem pedig használatbavételi eljárást.

Emeletes családi ház építés befejezés előtt.

2. Családi ház másnak

Ha a családi ház nem saját lakhatásra, hanem eladásra készül, akkor az egyszerű bejelentés továbbra is szükséges, de kötelező az építési e-napló vezetése is.

Az elkészült épületről az Építéshatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni.

Mende lakópark 4 lakásos társasház 3D modell építési terve.

3. Kisebb társasház

Egy 300 m2-nél kisebb, összes hasznos alapterületű épület esetén (beleértve minden szinten minden helyiséget) egyszerű bejelentést kell tenni és építési e-naplót is vezetni kell, hasonlóan a „2. Családi ház másnakesetéhez.

Niteo társtervezés, 133 lakásos lakóépület épülettervezés

4. Nagyobb társasház

Egy 300 m2-nél nagyobb lakóépület esetén építési engedély szükséges, majd építési e-naplót vezetni, és az elkészült épületre használatbavételi engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az eljárások megegyeznek azokkal, mintha nem is lakóépületről lenne szó.

Fémipari üzemcsarnok belseje üresen.

5. Nem igazán lakóépület

Mérettől függetlenül, ha az alapterület legalább fele nem lakó rendeltetésű, hanem például iroda, üzlet, vagy raktár, akkor a klasszikus építési engedélyezés hatálya alá tartozik.

2. Építési engedély minden olyan épületre, ami nem lakóépület

Minden olyan épületre, amely nem saját családi ház, másnak épült családi ház, kisebb társasház, vagy a 3. pontban felsorolt szabályos, engedély nélkül épített épület, építési engedélyt kell kérni. Ezt követően kötelező az építési e-napló vezetése a kivitelezés folyamatáról, majd az elkészült épületre használatbavételi engedélyt kell kérni.

Bár ez utóbbinak is van két típusa:

  • Az egyik a használatbavételi tudomásulvételi eljárás, amikor az eredeti engedélyezés során az Építéshatóságon kívül más szakhatóság nem vett részt vagy nem tett kikötést.
  • A másik a használatbavételi engedélyezés, amikor valamilyen szakhatóságot is be kell vonni az eljárásba, mert eredetileg valamilyen kikötéssel élt.
Cegled irodaépületek oldali nézete

3. Engedély nélkül építeni szabályosan

A fenti két kategórián kívül létezik az a lehetőség, hogy sem egyszerű bejelentést, sem építési engedélyezést nem kell indítani, ahhoz hogy szabályosan megépülhessen egy tervezett épület. Ezt a lehetőséget rendeltetéstől és mérettől függően ennek a jogszabálynak az 1. mellékletében pontokba szedve sorolták fel.

Jellemzően olyan eseteket tartalmaz, mint

  • az utólagos felújítás, hőszigetelés
  • 100 m3 bruttó térfogatnál kisebb tároló, garázs
  • legfeljebb fél évre felállított ponyva sátorszerkezet
  • növény üvegház
  • stb.

Összegzésként elmondható, hogy az építési engedélyezési eljárások és az egyszerű bejelentés közötti különbségek és követelmények sokféle esetet lefednek, így fontos alaposan tájékozódni a jogszabályi előírásokról az építési folyamat megkezdése előtt. Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés közötti választás jelentős hatással van a projekt menetére, az adminisztrációs terhekre és az építés jogi vonatkozásaira. Érdemes figyelembe venni a méret- és rendeltetésbeli különbségeket, valamint a különféle eljárási követelményeket, hogy a tervezett épület szabályosan és zökkenőmentesen valósulhasson meg.

Olvasson más építészeti témáinkról is!

Mi a passzívház?

Mi a passzívház?

A passzívházak jelentősége és előnyei a fenntartható építészetben. Hogyan építsünk energiahatékony épületeket a környezetvédelem és a komfortérzet elősegítése érdekében.