MI-val generált vályogház falu illusztráció zöld és narancssárga domináns színkonbinációkat alkalmazva.

A vályogház építése újra divat! (Forrás cikkek: france24.com, novekedes.hu)

A globális éghajlatváltozás sürgős kérdése jelentős figyelmet kapott az építőiparban az elmúlt években. Ma az építőipar felelős a világ üvegházhatású gázainak körülbelül 23–40%-ának kibocsátásáért. Ennek oka a modern építőipar által használt különféle környezetbarát anyagok hiánya és az érezhető kortárs tervezési konstrukció. A hagyományos építőanyagok, ellentétben a modern épületekkel, bebizonyosodtak, hogy környezettudatosak és majdnem nullás szénlábnyommal rendelkeznek. Mégis, a modernista építőipar az autonómia látszólagos hajtásával a hagyományos építési tanulságokat primitívként sorolja le.

A tudomanyos kutatas azt állítja, hogy a hagyományos építőanyagok, mint a vályog, és a modern tervezési konstrukció sikeres egyesítése nemcsak környezettudatos építéshez vezet, hanem energiatakarékos is lesz. Ráadásul, ez egy olyan építőanyag lesz, amelyet az építőipar befogadhat a globális felmelegedés problémájára adott részleges megoldásként.

(Forrás cikk: sciencedirect.com)

A vályogházak hosszú történelmükkel és hagyományaikkal mélyen gyökereznek a világ sok kultúrájában. Manapság újra felfedezik őket, mivel egyedülálló kombinációt kínálnak a hagyomány és a fenntarthatóság között.

Mi teszi a vályogházakat egyedülállóvá?

Művészi ábrázolás egy vályogházakból álló faluról, szalmatetőkkel és terméskő alapzattal.
  • Természetes anyagok használata:
    A vályogházak építéséhez olyan természetes anyagokat használnak, mint a vályog (agyag), és a kender. Ezek a szerves anyagok kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek.
  • Alacsony környezeti lábnyom:
    A vályogház építése során minimális energia és erőforrás szükséges, ami jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

A vályogház építés előnyei és hátrányai

A vályogházak számos előnnyel járnak, mind a lakók, mind a környezet számára, de emellett léteznek hátrányok is, amelyeket figyelembe kell venni a tervezés és a kivitelezés során:

Előnyök: 

  • Környezetbarát, természetes, helyi építőanyag: A vályogházak építése minimális környezeti terheléssel jár, hiszen a felhasznált anyagok lokálisan beszerezhetők, és nem igényelnek energiaigényes feldolgozást.
  • 100 %-ban recirkulálható: A vályogházak bontása után az építőanyagok visszanyerhetők és újra felhasználhatók, így nem terhelik a környezetet.
  • Építészetileg szabadon formálható: A vályog könnyen alakítható anyag, így a vályogházak építésénél nagyfokú építészeti szabadság valósítható meg.
  • A beépített faszerkezetet konzerválja: A vályogfalak páraáteresztőek, és megakadályozzák a faanyag rothadását és gombásodását.
  • Alacsony primerenergia-tartalom, környezetterhelés: A vályogházak építése során kevesebb energiát kell befektetni az anyagok szállításába és feldolgozásába, ezért alacsonyabb a környezeti terhelésük.
  • Egészséges belső klíma: A vályogfalak páraáteresztőek és hőtároló képességgel rendelkeznek, kellemes és egészséges belső klímát alakítanak.
  • Jó akusztikájú: A vályog kiváló hangelnyelő tulajdonságokkal rendelkezik, csendes és nyugodt a környezetet biztosít.
  • Tűzálló: A vályogházak tűzállóak, biztonságosabb lakókörnyezetet biztosítanak.
  • Hosszú élettartamú: A vályogházak rendkívül tartósak és hosszú életűek lehetnek, megfelelő karbantartás mellett akár több száz évig is fennállhatnak.
  • Egyszerű technológia: A vályogház építése könnyen elsajátítható, így hátrányos helyzetű térségekben is munkahelyeket teremthet.

Hátrányok:

  • Nedvességre érzékeny: A vályogházak építése során fontos a megfelelő vízszigetelés biztosítása. Ellenkező esetben a falak nedvesedhetnek, penészesedhetnek, ami károsíthatja a szerkezetet és az egészségre is ártalmas lehet.
  • Kicsi a nyomószilárdsága: A vályog nyomószilárdsága alacsonyabb, mint a betoné vagy a tégláé, ezért a vályogházak építése során teherhordó falak esetén további megerősítésre lehet szükség.
  • Rossz hőszigetelő képességű: A vályog hőszigetelő képessége alacsonyabb, mint a modern hőszigetelő anyagoké, a vályogházak fűtése és hűtése nehezebb és költségesebb lehet.
  • Vakolattartási problémák: A vályog vakolata hajlamos lehet a repedésre és a leválásra, így a vályogházak vakolásakor speciális technikákat kell alkalmazni.
  • Karbantartást igényel: A vályogházak rendszeres karbantartást igényelnek a nedvesség elleni védelem, a vakolat javítása és a repedések kijavítása érdekében.
  • Időjárástól függő, időigényes kivitelezés: A vályogházak építése időjárástól függő, és hosszabb ideig tarthat, mint a modern építési technikák alkalmazása.
  • Nehezen szabványosítható: Ez megnehezíti a tömeges gyártást és a minőségellenőrzést.
  • Ár- és belvizes területen fokozott körültekintést igényel a nedvesség elleni védelem érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy a vályogházak hátrányai modern építési technikák alkalmazásával enyhíthetők. A megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a vályogházak kényelmes, energiatakarékos és tartós otthont biztosíthatnak.

A vályogházak építési folyamata

Az építési folyamat három fő lépésből áll:

  1. Anyagok előkészítése és keverése
  2. Falak építése
  3. Szigetelés és befejezés

1. Anyagok előkészítése és keverése:

A vályogházakhoz szükséges alapanyagok előkészítése és megfelelő keverése kritikus fontosságú. A vályog és kenderkeverék összekeverése megfelelő arányban biztosítja az optimális építési anyagot.

2. Falak építése:

A vályogházak építése hagyományos falépítési technikákat alkalmaz, ahol az előkevert vályogot rétegezik a falakra. A falakat rétegről rétegre építik fel, minden réteget hagyva megszáradni, mielőtt a következőt hozzáadják.

3. Szigetelés és befejezés:

A vályogházak természetes szigetelőanyagokkal, például szalmával vagy kenderrel szigetelhetők, majd különböző befejező technikákkal lehet befejezni őket.

A vályogfalak típusai

A vályogfalak különböző típusai léteznek, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A vályogfal típusa a projekt egyedi igényeitől függően változik. A választást befolyásoló tényezők közé tartoznak a költségvetés, az időkeret, a kívánt tartósság és hőszigetelő képesség, valamint az elérhető anyagok és munkaerő.
A leggyakoribb típusok a következők (Forrás: Sabján, Búzás: Hagyományos falak):

Sövényfal, paticsfal, fonott fal

A sövényfalakat vesszőkből vagy ágakból fonják, és szalmás sárral töltik ki, „nedvesre a nedvest” technológiával.
Előnyei: Gyorsan elkészíthető, olcsó.
Hátrányai: Nem tartós, gyenge hőszigetelő képességű.

Karóközös fal, karófal, mereglyés fal

A karóközös falakat karókból készítik, amelyeket sárral kötnek össze.
Előnyei: Tartósabb, mint a sövényfal, jobb hőszigetelő képességű.
Hátrányai: Több időt és anyagot igényel az elkészítése, mint a sövényfal.

Sárhurkákból font fal

A sárhurkákból font falakat sárból gyúrt hurkákból készítik, amelyeket rácsos szerkezetre fonnak.

Előnyei: Tartósak, jó hőszigetelő képességűek.

Hátrányai: Nehéz elkészíteni, sok anyagot igényel.

Nádfal

A nádfalat nádkötegekből készítik, amelyeket sárral kötnek össze.

Előnyei: Könnyű, jó hőszigetelő képességű.

Hátrányai: Nem tartós, tűzveszélyes.

Rakott sárfal

A rakott sárfalat kézzel formázott sárgombócokból (gombócfal, csömpölyeges fal) vagy villával (fecskerakás), növényi anyagok (szalma, törek, nád, sás) hozzáadásával készítik.
Előnyei: Tartós, jó hőszigetelő képességű.
Hátrányai: Nehéz elkészíteni, sok időt igényel, időjárástól függő.

Vertfal

A vertfalat zsaluzatba döngölt agyagos földből készítik.
Előnyei: Tartós, nagy teherbíró képességű.
Hátrányai: Nehéz elkészíteni, sok anyagot igényel, rosszabb hőszigetelő képességű.

Hantfal

A hantfalat gyeptéglákból készítik, ideiglenes vagy alárendelt épületeknél alkalmazták. Az elemeket legtöbbször szárazon, a gyepes oldalukkal lefelé rakják.
Előnyei: Olcsó, gyorsan elkészíthető.
Hátrányai: Nem tartós, kis teherbírású, gyenge hőszigetelő képességű.

Vályog téglából épült fal

Előre, szalmás sárból és rövid növényi szálak összekeveréséből elkészített vályog téglákból készítik, amelyeket sárral kötnek össze.
Előnyei: Tartós, jó hőszigetelő képességű, jó vakolattartó, könnyen átalakítható.
Hátrányai: Az elemek szárítása időjárásfüggő, szilárdsága kisebb, mint a vertfalnak.

A földfalakból épült lakóépületek helyzete ma Magyarországon

Excel tablázat a földfalakból épült lakóépületek helyzetéről Magyarországon

Ma Magyarországon fellelhető jellemzően égetett kerámia tégla falazattal készült használatban lévő lakóépületek mellett öntött beton, házgyári panel, fa illetve fém könnyűszerkezetes, valamint földfalú épületek is találhatóak. A KSH 2022. évi népszámlálásakor felmért adatai szerint a lakott lakások falazat szerinti bontását vizsgálva a tégla falazatú lakóépületek 65 %-os részesedése mellett a földfalú lakóépületek arányszáma még mindig 13 % körül található. A több mint 500 ezer épületben megközelítőleg 1-2 millió ember él.

Annak ellenére, hogy a vályog és sárfalú épületekenek az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a számuk és arányuk a teljes lakásállományon belül, nem várható hogy teljesen eltűnnének. Az 1900-as évek elején Magyarországon a lakóépületek döntő többsége földből készült, leginkább vidéken, többnyire a helyi anyag felhasználásának olcsósága és a kis előregyártási igény miatt. Az 1930-as években a magyaroszági lakások 2/3-a jellemzően vert falú, rakott falú illetve vályogfalú építési technológiával készült. Később az építési technológia fejlesztésének elmaradása és az időigényes építésmód háttérbe szorította az új földfalú épületek építését. Az 1990-es évek elején a lakások 25%-a volt földfalú. Mára az energiatakarékos építési mód, a kisebb környezetterhelés figyelembevétele és a kedvező épületfizikai tulajdonságok miatt újra előtérbe került a kisebb lakóépületek kialakítása során.

Vályogház építése a világ más országaiban

A vályogházak egyike az egyik legősibb és legelterjedtebb építőanyagnak. Ezeket a napon szárított téglákat már az i.e. 8000-ben használták. A vályog használata nagyon elterjedt a világ néhány legveszélyeztetettebb területén, például Latin-Amerikában, Afrikában, az indiai szubkontinensen és más ázsiai, közel-keleti és dél-európai területeken.

A világ lakosságának körülbelül 30-50% -a (kb. 3 milliárd ember) vályogházakban él vagy dolgozik. A fejlődő országok lakosságának körülbelül 50% -a, ideértve a vidéki lakosság túlnyomó részét és legalább 20% -át a varosi lakosságnak, vályogházakban él. Például Peruban, a 2007-es népszámlálás szerint, majdnem 40% -a vályogházban lakik. (Ez 2 millió ház, ahol körülbelül 9 millió ember él.) Indiában, a 2001-es népszámlálás szerint, az összes épület mintegy 30% -a vályogból készült (ez magában foglalja a 73 millió házat, ahol körülbelül 305 millió ember él).

(Forrás cikk: world-housing.net)

Vályogház példa a világ más tájáról. Agyagból épített nádtetős ház. Körülötte fák és bokrok, a háttérben pedig egy hegy látható.

A vályogházak építése főként vidéki területeken elterjedt. A házak általában egy emeletesek, a falak magassága körülbelül 3,0 m, vastagsága pedig 250 mm és 850 mm között változhat. Hegyvidéki területeken, például az Andokban, a házak akár három emeletesek is lehetnek. A Közel-Kelet néhány részén a vályogházakat gyakran egymásra építik, így az egyik ház tetője a felette lévő ház alapját képezi. A vályogházak megtalálhatók a fejlődő országok városi területein is. Néhány országban, mint például Argentínában és Chile-ben, valamint néhány városban, mint például San Salvadorban, vályogház építése tilos az építési szabályzat miatt, mivel rossz szeizmikus teljesítmény mutat.

A vályogház építés jövője

A vályogház építése továbbra is jelentős szerepet fog játszani a fenntartható építészetben:

  • Technológiai fejlesztések és innovációk: Az újabb anyagok és építési módszerek folyamatos fejlesztése további lehetőségeket kínál a vályogházak környezetbarát és hatékonyabb kialakítására.
  • A fenntartható építészet irányvonalai: A vályogházak mintaértékű megoldásokat kínálnak a fenntartható építészet terén, és inspiráló példák lehetnek más építészeti projektek számára.

A vályogépítés a 20. és a 21. században újjászületett, ahogy nőtt az érdeklődés a fenntartható és természetes építési módszerek iránt.

Ma a vályogházakat különböző országokban lehet megtalálni, gyakran öko-tudatos egyének és közösségek építik, akik csökkenteni kívánják környezeti hatásukat.

A vályogház építése egyedi kombinációt kínál a hagyomány és a fenntarthatóság között. Ahogy egyre többen felismerik a természetes építészet előnyeit, a vályogházak továbbra is fontos szerepet fognak játszani a fenntartható jövő építészeti palettáján. Az egyéni és társadalmi előnyök összefoglalásaként, a vályogházak fenntartható és egészséges lakókörnyezetet kínálnak, miközben hozzájárulnak a környezetvédelemhez és az építészet kreatív és sokszínű világához.

Vályogházakból álló falu szalmafedéllel, művészi ábrázolás

Olvasson más építészeti témáinkról is!

Mi a passzívház?

Mi a passzívház?

A passzívházak jelentősége és előnyei a fenntartható építészetben. Hogyan építsünk energiahatékony épületeket a környezetvédelem és a komfortérzet elősegítése érdekében.